Műanyag vagy alumínium redőny, külső vagy belső árnyékolás?

Tegyük tisztába a legfontosabb tévhiteket!

Sokan csak egy kényelmi kiegészítőként tekintenek az árnyékolókra, pedig a megfelelő választás százezreket spórolhat a rezsin, és alapjaiban határozza meg az otthonod biztonságát. Ne dőlj be a városi legendáknak – segítünk tisztán látni, mielőtt felesleges kiadásokba vernéd magad!

1. „A műanyag ugyanolyan jó, mint az alumínium redőny, csak olcsóbb.”

Ebben a mondatban sajnos csak az ár igaz.



Szerkezeti stabilitás:

Az alumínium léc belseje környezetbarát szigetelőhabbal van kitöltve. Ez teszi merevvé és masszívvá. A műanyag léc üreges, így egy erősebb szélviharban egyszerűen „kifordul” a lefutóból, vagy a jég darabokra töri.



Hővisszaverés:

A műanyag elnyeli a hőt, és mint egy radiátor, sugározza befelé az ablaküvegen át. Az alumínium (különösen a világos színek) visszaveri a napsugarak jelentős részét.



Színstabilitás:

A színes műanyag redőnyök legnagyobb ellensége az UV-sugárzás. Pár év alatt „foltosra” szívja a nap, és a hő hatására a lécek elvetemedhetnek, elakadva a lefutóban. Az alumínium redőny porfestett (szinterezett), így évtizedekig megőrzi a színét.



Biztonság:

Egy alumínium redőnyt – pláne feltolásgátlóval – sokkal nehezebb feltörni. A műanyag redőny sajnos csak „vizuális gát”, egy határozottabb rántással eltávolítható.

2. „Az alumínium redőny 50%-kal javítja az ablak szigetelését.”

(A bűvös „U-érték” és a realitás)

Bár imádjuk a jó marketinget, maradjunk a realitás talaján.

Sokan dobálóznak az 50%-os javulással, de nézzük meg, mit mond a fizika:

Az ablak hőátbocsátási tényezője (Uw) határozza meg, mennyi energia távozik. Ha leeresztett alumínium redőny esetén, egy plusz légréteg keletkezik az üveg és a redőny között. Ez a légréteg szigetel, de nem váltja meg a világot egy modern ablaknál.

Egy régi, huzatos gerébtokos ablaknál valóban lehet 40-50% a javulás, mert a redőny megállítja a szél átfújását. Egy modern, Uw = 0,8 W/m2K értékű ablaknál a redőny inkább a komfortérzetet növeli: télen nem „sugárzik” a hideg az üvegből, mert a redőny felfogja a közvetlen fagyos levegőt.

3. „Mindegy, hogy belső árnyékoló, vagy külső, véd a hő ellen.”

(A „Hőcsapda” effektus)

A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha a belső rolótól várjuk a hűvös szobát.

Belső árnyékoló (pl. reluxa):

A napsugár áthalad az üvegen, és bent a reluxán alakul át hőenergiává. Az üveg és a reluxa közötti levegő felforrósodik, és ez a hő a szobában marad. Olyan, mintha bekapcsolnál egy kis radiátort az ablakban.

Külső árnyékoló (pl. zsalúzia, redőny):

A sugárzás el sem éri az üveget. A lécek és az ablak között folyamatos a légáramlás, így a hő a házfalon kívül marad.

Összegzés:

A belső árnyékoló a fény szabályozására való (hogy például ne „csillogjon” a monitor, vagy ne vakítsa el a szemünket a napfény), a külső árnyékoló pedig a hő szabályozására.

4. „Először csak az ablakot cseréljük le, a redőnyökről majd később gondoskodunk, ha ismét van pénzünk.”

A „majd később rátesszük a redőnyt” mentalitás három problémát szül:

Vakolható tok bukása:

Ha a szigetelés és a vakolás kész, már nem tudjuk elrejteni a redőnytokot a falba. Marad a külső tok, ami rátakarhat az üvegfelületre, csökkentve a beáramló fényt.

Villanyszerelés:

A motoros redőnyökhöz kábelezés kell. Ha már kész a festés, senki nem akarja újra vésni a falat. Ilyenkor marad a falon kívüli kábelcsatorna (csúnya) vagy a drágább napelemes motor.